Csökkenti az elégetett üzemanyag által keletkezett expanziós gázok hangerejét, sebességét, hõmérsékletét, valamint a katalizátorral ellátott gépkocsik már a káros anyagokkal telített kipufogó gázokat átalakítják kevésbé mérgezõvé, és elvezeti a kocsiszekrény alatt a szabadba.

Az egész rendszer a magas hõmérséklet és az állandó rezgés és a különbözõ gázok, valamint a kondenzvíz lecsapódása miatt elég hamar korrodál (rozsdásodik). Emiatt nagyon fontos a rendszeres ellenõrzése, mert a kisebb-nagyobb repedéseken keresztül a mérgezõ gázok behatolhatnak az utastérbe, ahol akár komoly balesetek forrása is lehet. 

Ha a rendszerben valamelyik elem meghibásodik viszonylag hamar érzékeljük a hibát, megváltozik a motor és a kipufogó hangja, megnõ a fogyasztás, ennek következtében az utastérben is érzékelhetjük a kipufogó gázok szagát.

optimális illeszkedés és forma

hosszú élettartam

optimális motorteljesítmény

katalizátoros füstgáztisztítás

a lehetõ legkisebb zajkibocsátás

Információ a katalizátorról

FeladatA katalizátor feladata az, hogy a motor kipufogógázának károsanyag-tartalmát csökkentse. Ezt azzal éri el, hogy a mûködése során fellépõ magas hõmérsékleten a benne található nemesfémek a káros anyagok egy részét oxidálják, vagy ártalmatlan anyagokká alakítják. Ha a motor beállítása nem a gyári adatoknak megfelelõen történik, a katalizátor hatásfoka jelentõsen lecsökken, és a katalizátor meg is hibásodhat. A gyártáskor a nemesfémeket a katalizátor-mag extrudált kerámia méhsejt szerkezetére viszik fel. A kerámia-mag áramlási csatornák százait tartalmazza, ezek biztosítják, hogy az átáramló kipufogógázok a lehetõ legnagyobb felületen érintkezzenek a katalitikus reakciót létrehozó nemesfémekkel. A reakció csakis közvetlen érintkezés útján jön létre, ha a katalizátor magja szénnel, olajjal, vagy ólommal eltömõdik, jelentõsen lecsökken a katalizátor hatékonysága. Ma a legtöbb katalizátorban szabad átfolyású kerámia méhsejt szerkezetû magot találunk. A gépkocsikon alkalmazott katalizátorok fajtája évjárattól, motor ûrtartalomtól és a gépjármû súlyától függ..

Funkció A "katalizátort" tulajdonképpen katalízises konverternek kellene hívni. Sok más nem egészen találó megnevezéshez hasonlóan mégis ezen a néven rögzült a gépjármûtechnikában. A kifejezés tulajdonképpen a bevonathoz kapcsolódik, mely a reakciók gyorsításában játszik szerepet. Bevonó anyagként platina, palládium ill. ródium jöhet szóba, mely a méter milliomodrészének vastagságában (wash coat) kerül felhordásra. Így néhány gramm akár 3-4 futballpályányi felületre is elegendõ. Ez csak mikroszkópos felbontással figyelhetõ meg. Felbontás nélkül a sok apró csatorna csupán kb. 3 m2 felületûnek mutatkozik. A wash coat réteg a korszerû katalizátorok esetében a legfinomabb sejtes szerkezetû lemezre van felhordva. Mielõtt azonban a katalizátort óvatosan a lemezházba préselik, még ellátják egy borítóréteggel, mely azt 1000°C fölötti extrém hõmérsékleteknél is stabilan a házban tartja. Két végén drótfonatos gyûrûk biztosítják a merevítést és védelmet. A katalizátorházzal ma már csak az aszimmetrikus kimeneteket hegesztik össze. Koncentrikus kimenetek esetében a fémtest felmelegítése indukcióval, a szûkítés pedig automata gépek segítségével történik. Az ezt követõ nyomáspróbával a gyártási folyamat befejezõdik. A katalizátor lehetõleg a motor közelében kerül beépítésre, mivel csak egy bizonyos hõmérsékleten (kb. 450°C-on) lép mûködésbe. A motorközeli beépítés pl. V-motoroknál csak két katalizátorral oldható meg. Két vagy több párhuzamosan kapcsolt, nagy füstgáz-átbocsátású katalizátor sportmotoroknál is elõfordul a torlódási veszteség csökkentésére.

A kipufogócsõbe építve található a katalizátor elõtt. Feladata a kipufogógáz oxigéntartalmának mérése. A lambda szonda kerámiatestének csúcsa platina-bevonattal van ellátva, és fémház védi. A bevonattal ellátott kerámiatest külsõ felülete közvetlenül érintkezik a kipufogógázban levõ oxigénnel, a belsejébe pedig a külsõ levegõbõl jut oxigén. E két pont oxigéntartalma közötti különbség a lambda szondában feszültséget kelt, melynek mértéke 0,2 és 1,0 V közötti. Ha ez a feszültség alacsony, az magas oxigéntartalmat és szegény keveréket jelez. Az információt a szonda elküldi a gépkocsi elektromos vezérlõegységének, amely folyamatosan ennek megfelelõ módon szabályozza az üzemanyag/levegõ keveréket. A szonda mûködésének elengedhetetlen feltétele, hogy kb. 300 °C-ra melegedjen fel. Amíg ez be nem következik, a gépkocsi elektromos vezérlõegysége "szabályozatlanul" üzemel és az üzemanyag/levegõ keveréket elõre meghatározott értékek szerint állítja be. Ezek a hideg motorüzemnek megfelelõ kissé dús keveréket biztosítanak.